CÉGTÖRTÉNET


A cég története az 1940-es évekig nyúlik vissza, hiszen az Agrikon Solt Gépgyártó Részvénytársaság jogelődjét 1948-ban alapították, az akkori gondolkodásmódnak megfelelően szocialista szellemben. A vállalat azóta sok változáson ment át és a magyar mezőgazdasági gépgyártási piac meghatározó szereplőjévé vált. A mai modern korban különös jelentőséggel bír továbbá, hogy az Agrikon Solt Rt. magyar magánszemélyek tulajdonában áll és saját fejlesztésű mezőgazdasági eszközöket gyárt.

1948. Solt – Nagymajor központtal megalakul az Állami Mezőgazdasági Gépállomás.
Feladata a község szegényparaszti rétegeinek támogatása, és a „szocialista” mezőgazdaság megteremtésének segítése volt. Dolgozóinak létszáma az 1940-es évek végén 30 fő.

1952. A Gépállomás Nagymajorból a jelenlegi telephelyére – gróf Nemes Albert kastélyába és parkjába – tette át székhelyét.

1955. A solti vállalat a hartai és dunavecsei Állami Mezőgazdasági Gépállomással bővül. A fuzionált gépállomások a solti brigádszállásaivá váltak.

1960. A Gépállomás bővül és megépül az új szerelőcsarnok.

1962. A Gépállomás beleolvad a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatba, melynek keretében Gépjavító Állomássá szervezik át. A Gépjavító kezdetben az összes mezőgazdasági gép javításával foglalkozik, majd szakosodás folytán specializálódik az MTZT-5 és az UTOS-45 típusokra.

1966. Megindul a Gépjavító fejlesztése: forgácsoló csarnokkal, új gépekkel, öltözővel, fürdővel és irodával bővül az üzem.

1968. Megindul a gépgyártás a solti egységben. A korábbi Gépjavító Állomás a Kecskeméti Mezőgép Vállalat 5. számú gyáregységévé válik. A termelés és a gyártási technológia korszerűsítése folytán kialakul a lakatos-, a forgácsoló üzem és egy külső megrendelésre dolgozó szerviz. Kezdteben a termelés a különböző gyártó vállalatokkal történtő kooperációs munkákból szerveződött. (Pl. IKARUS-al vázak építése).

1969. A további növekedés keretében jelentős előrelépés volt a CO2 védőgázas hegesztő berendezés-beállítása, majd később a forgácsoló gépek telepítése, a daraboló- és melegüzemi rész kialakítása.

1971. Elkészült az első saját gyártású gép, a PSZ-1 elnevezésű szőlőnyitó, amelyből az első évben 92, a második évben 170 darabot készítettek.

1974. Megkezdődik a „Tárcsás” talajművelő eszközök gyártása T-480 típussal, melyből ebben az évben 94 darabot gyártottak. Ugyanekkor indul a SIL-12 elnevezésű kultivátor készítése is 70 darabbal.

1975. A hetvenes évek közepétől a gyár kultivátorok, szőlőnyitók, tárcsák és kefemosók készítésével foglalkozott, a jelentős pótalkatrészgyártás mellett. Termelési érték a tárcsás talajművelő gépek és azok pótalkatrészeinek gyártásával jelentősen megnőtt.

1981. Megkezdődik a Kilián György lakótelep építése az 52-es műút északi részén, amely a gyáregység dolgozóinak lakhelyéül szolgál.

1982. A nyolcvanas évek elejére a gyár a korábbi Gépjavító többszörösére nőtte ki magát. 1982. december 31-én dolgozóinak száma 211 fő volt. Éves átlagkeresetük pedig: 31.200.- Ft. A gyáregység eszközértéke: 31.200.000.- Ft.

1987. Szervezeti átalakítás következtében a cég leányvállalati formában működik tovább és az anyavállalat névváltoztatásának következtében felveszi az Agrikon nevet. Elindul az önálló gyártmányfejlesztés, az új piacok felkutatása.

1990. A cég önállósul és létrejön az Agrikon Solt Gépgyártó RT.
A kilencvenes évek elején a cég nehéz anyagi helyzetbe kerül, melynek következtében létszámcsökkentésre kerül sor. A kezdeti 200 feletti dolgozói létszám 61 főre csökken.

1995. Túljutva a rendszerváltozás és az önállósodás kezdeti nehézségein 1995-ben jelentős tevékenységi kör bővítésre kerül sor. Az Agrikon Solt megvásárolja a nagymúltú Szentendrei Kocsigyár pótkocsiainak gyártási jogát. Később a pótkocsi paletta tovább bűvül a HÓDGÉP-től megvásárolt HMB típussal.

2004. A részvénytársaság többségi tulajdonosai átruházzák részvényeiket egy új, magánbefektetőkből álló körnek.

2005. Az tulajdonosi kör egy fiatal, dinamikus vezetőséget bíz meg a cég irányításával.